Azt a megtisztelő felkérést kaptam, hogy értekezzek arról, mennyire és miben más a hetero ciszférfiak hozzáállása egy transznemű nőhöz.
Disszertációm alapja a szerény tény, hogy férfiakból Msc-ztem, pontosan három hete fogyasztottam el a tizediket, aki volt oly kedves el is vett feleségül d̶e̶ ̶m̶i̶n̶e̶k̶ és éppen kóstolgatom a következőt, aki viszont némileg (vagyis hát nemileg...) egyelőre nem lett félvilágosítva még.

Na de ennyit az egómról, térjünk a lényegre.

Miért pont a hetero ciszférfiak?
Egyrészt, mert közismerten kirekesztő újfasiszta szenny vagyok, másrészt meg mert ebben a témakörben ennek van értelme.
Fontos megjegyezni, hogy amikor szituációkat vázolok fel, az én vagyok és az én értékrendem. Amolyan "így is lehet csinálni" dolog.
Szóval nekem ebből a tíz pasiból 8 kompletten heteroszexuális ciszférfi volt.
Az én elveim azt sugallják, hogy ésszerűbb bevállalni egy nehezebb coming out-ot és kockáztatni a kudarcot, mintsem azt kockáztatni, hogy a fiú nem feltétlenül a nőt szereti benned.
Távol álljon tőlem, hogy megbántsam a bi- és egyébszexuális (pardon, nincs thumblr-em) fiúkat, azzal a két biszex fiúval is nagyon szép szerelem szövődött, de hiba volna letagadni, hogy abban a bizonyos pakliban elég először benne van az, hogy igen, tényleg tombol a lamúr, életemnek értelme, piszi-puszi, kisf*szom, DE a transzneműségedet IS vonzónak tartja.
Nekem személy szerint ez egy sarkallatos pont, én kudarcként élném meg azt, hogy végigcsináltam ezt az egész sz*rmaratont csak azért, hogy ugyanúgy transzi legyek, véletlenül se nő.
De ez én vagyok.
Na, szóval EZÉRT lesz róluk szó.

"Mit tud egy ilyen vacak élő nőcske jobban, mint te?" /Halott Menyasszony/

Na de miben más a fiúk kémiája egy transz nő társaságában?
Most lépjünk túl azon, hogy kizárólag humanista (hogy mást ne mondjak), genderaktivista fiúkkal randizzunk, akik szerint mindenki egyenlő (hát hogyöne...), abból induljunk ki, hogy a hetero férfiak nem szeretik a f*sztot.
Itt megint csak ki kell rekesztenem, ugyanis értelemszerűen egy pre-op csajnak annyi esélye van ilyen helyzetben, mint Szálasinak a népbíróságon, DE(!!) nem lehetetlen. Én sem muffal születtem (döbbenet).
Viszont post-opként sem fenékig tartármártás az ismerkedés (a barnaszósz illik ide a legjobban...), ugyanis ha egy szituációban a legelején közlöd a dolgot, akkor lehet p*na a hátad közepén is, akkor is hamarabb ássa el magát, mint veled szóbaálljon.
Nem tudom, hogy mennyivel jobb, ha jobb egyáltalán az az eset, amikor "csak" ízesen bebax a barátzóna egyik sötét sarkába és biztosít róla, hogy elfogad és tökre kedvel téged, csak ne akarj vele lefeküdni, mert az azért fujj.
A miérteket lehetne magyarázni orrvérzésig, de ugyan kit akarunk átverni?
A valóság az, hogy ez a generáció, bár sokat fejlődött az elmúlt években, még nem áll készen egyenrangú felekként kezelni minket.
Ez van, Sprite.
De ahelyett, hogy sír az arcunk, hozzuk ki belőle a legtöbbet!

Mikor az akkor?
Én amondó vagyok, hogy mi, transz nők természetünknél fogva vonzóbbak vagyunk a még fel nem világosított férfiak körében.
Én ezt azzal magyarázom, hogy egy cisz nőnek természetes a nőiség, mi viszont igen durván megküzdöttünk érte, természetes, hogy sugározzuk magunkból a feminát.
Olyan ez, mint amikor valaki, aki tanult egy nyelvet, helyesebben használja, mint az, akinek az anyanyelve.
Előbbinek a fejébe verték, utóbbinak meg adott, így megteheti, hogy néha hibázzon.
Ennek van egyébként árnyoldala is, rajtunk minden apró f*szságot számon kérnek, mondván "így akarsz te nő lenni", ami sok cisz nőnek csak egy "rosszabb nap".
Ilyen esetekre tartok magamnál egyébként pisztolyt, csak szólok.
Szóval természetünknél fogva vonzóbbak vagyunk, ez így megvan.
Ez sokat segít abban, hogy az ujjunk köré csavarjuk a szegény, szerencsétlen (ja, hogyne) áldozatot, ameddig meg nem ismer.
Megegyezhetünk abban, hogy a transzneműekről még mindig borzalmas kép él a fejekben, ami stabil f*szblokkot képez.
Ezen a shemale pornó és az escort oldalakon tobzódó transzk*rvák sem segítenek túl sokat, de ez már másik téma.
Ezt a képet szerintem nem úgy lehet korrigálni, hogy minden lehetséges nyilvános szerepet megfogunk, mert az emberek továbbra is elégedetten bólintanak, hogy "igen, igen, tényleg nem olyan, mint amilyennek hittem" és az élet megy tovább, te meg ugyanúgy egy transzi maradsz.
Csak jófej transzi.
Viszont ha bebizonyítod a fiúnak, hogy egy ilyen lány SZERETHETŐ, na akkor hajlandó átértékelni a dolgokat.
Ettől a kudarc még ott van a pakliban és simán elküldhet a vérviharos p*csába, de sokkal kisebb eséllyel, mintha az elején az arcába vágnád az esetleges péniszedet.

Van élet a transition után.
Az én elveim szerint post-opként letagadni, eltitkolni a dolgokat nem helyes.
Mit várok egy olyan kapcsolattól, ami hazugságra épül?
Ettől persze mindenki saját belátása szerint cselekszik, ez csak én vagyok.

De fontos tudni, hogy ha egy fiú elfogad nőként a teljes valódban, akkor is csak férfi.
Előfordul, hogy lecserél egy cisznőre. Bumm.
Ez nem a te kudarcod, egész egyszerűen a cisznők TÖBBEN vannak, ne láss bele többet, mint ami történik.

Summa-summarum, a férfiak máshogy állnak egy transz nőhöz, mint egy ciszhez, de ez nem feltétlenül rossz dolog.
Csak meg kell tanítani őket arra, hogy igenis nőből vagyunk és mindvégig ragaszkodni kell ahhoz, hogy a nő a szerethető bennünk.

Ha pedig mégis elutasítanak, azt méltósággal kell fogadni, mert egy nőben igenis legyen tartás.

Különben is van három milliárd férfi a Földön, mit rinyálunk. :D